Története
Az aranymetszéssel sok helyütt találkozhatunk a természetben, ami méltán felkeltette már az ókori matematikusok, művészek és építészek érdeklődését. Az ókori Görögországban először Püthagorasz, Theodórosz és Eukleidész ismerték fel, és készítettek feljegyzést az arany arányosságról.
Az ókori egyiptomiak pedig már Kr.e. 2600-ban alkalmazták többek között a piramisok építésénél. A gízai nagy piramis alapélének magassága aranymetszés szabályai szerint aránylik az oldalélek magasságához.
Mi az az aranymetszés?
Aranymetszés szabálya szerint úgy bontunk két részre egy szakaszt, hogy a kisebb rész úgy aránylik a nagyobb részhez, mint a nagyobb rész az egész szakaszhoz. Egyszerűen a következő képpen írjuk le az aranymetszés arányát: (a+b)/a=a/b.
Az arány numerikusan leírva egy végtelen szám, ami 1,618 három tizedesjegy pontossággal. A numerikus számot a görög nagy fí (Ჶ) betűvel szokták jelölni,
Az aranymetszés tulajdonképpen egy olyan arányosság, ami az asszimetriát és a szimmetriát tökéletes egyensúlyba hozza.
Fibonacci és az aranymetszés kapcsolata
Először is, mi az a fibonacci sorozat? A számsor 1-es számmal kezdődik, és a szabály szerint a következő szám, mindig az előző két szám összege. Ennek alapján a sorozat első 10 számjegye a következő: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, és 55.
Hogyan kapcsolódik az aranymetszéshez a fibonacci sorozat? Minél jobban haladunk előre a számsorban, annál nagyobb pontossággal kapjuk meg a korábban leírt aranymetszés arányát (1,618…), ha a sorozat két egymást követő tagját elosztjuk egymással. Például 34/55=1,6176 és 13/8=1,625.
Ezzel el is érkeztünk a ponthoz, ami miatt számunkra igaz érdekes ez a számmisztika, ugyanis a fibonacci számok és a belőlük képzett spirál – ami egy negyed fordulat alatt nő fi-szeresére – a természetben sok helyről visszaköszön.
Aranymetszés a természetben
Fibonacci számok a természetben leggyakrabban a virágok szirmainál tünnek fel. Csak néhány példa a sok közül: liliomnak, az írisznek három, a sasfűnek, a boglárka virágnak öt, a körömvirágnak 13, az őszirózsának és a cikóriának 21, a százszorszépnek 34 és a közeli rokonainak 55 vagy 89 szirma van. Továbbá levélelhelyezkedés – a phyllotaxis – becslések szerint a növények 90 százalékánál az aranymetszést követi.
A fibonacci spirál még látványosabban van jelen a természetben. Többek között az ananász pikkelyeiben, a napraforgó magjainak elhelyezkedésében, valamint a karfiol és brokkoli kereszteződéséből létrejött pagoda karfiolon figyelhetjük meg eme szem gyönyörködtető alakzatot, de még a pusztitó hurrikánokban is jelen van az aranymetszés szépsége.
Aranymetszés tengeri csigák váza
Végül, de nem utolsó sorban az egyik leglátványosabb példa a fibonnacci spirálra és vele együtt az aranymetszésre a tengeri csiga váza. A csigaházhoz hasonló ammonitesz háza a mai csigákkal szemben nem üregből, hanem szelvényekből áll. Amikor az állat kinőtte lakókamráját, másik építésébe kezdett, átköltözött a következőbe, ami már nagyobb volt, mint az előző. A korábbi kamra elzáródott egy kalcitlemezzel. Az ammonitesz az egyre nagyobbodó kamrái egy tökéleteshez közeli aranyspirál alakját veszik fel.
Aranymetszés természetesen az otthonodba
Az egyik legnépszerűbb természetes kő, a mészkő jelentős része ezeknek az ősi élőlényeknek a meszes vázából keletkeztek az évmilliók során. A tengeri mészkő ennek köszönhetően magába zárta a természet eme csodáját, ami gyakorta kellemes meglepetésként köszön vissza ránk, ha otthonunk megépítésekor a korallmészkőt választjuk.
Amennyiben Ön is otthonába varázsolná a természet páratlan egyediségét, tekintse meg természetes tengeri mészkő kínálatunkat vagy látogasson el mosonmagyaróvári bemutatótermünkbe!
